Dübörög a társasjátékos piac, az egekben az eladások, no, de hol vannak és miért nincsenek új kiadók? Erre a furcsának tűnő ellentmondásra keresem a választ ebben a blogbejegyzésben.

Ideje felnőnünk szép lassan, már eltelt 30 év a rendszerváltás után, a kapitalizmus törvényei az irányadók, a társasjáték kiadás nagyon komoly üzlet, a kiadók éves összbevétele 5.000.000.000 Ft felett jár (5 milliárd vagyis 5.000 millió Ft). Ekkora tortáért már komoly verseny folyik, a felszínen még lehet lehet barátkozni, de a mélyben nagyon komoly munka folyik a vásárlók kegyeiért és legfőképp, a pénzéért.
Ha valaki erre a piacra szeretne beérkezni, frissen, telve lelkesedéssel és ultra naivan, a társasjáték szeretetétől fűtve, vajon mi vár rá?

Montecuccoli szerint a háborúhoz három dolog szükséges, pénz, pénz és pénz…
Szerintem a társasjáték kiadáshoz is három dolog szükséges, kapcsolatrendszer, pénz, és kreativitás, kb ebben a sorrendben.

Egy kicsit csapongva, de a teljesség igénye nélkül, nézzük is sorban:
1. Kapcsolatrendszer – kb 70%
Felütés: a vásárló azt veszi meg, amit lát, amiről nem tud, az a játék nem is létezik.

01 – Az első kérdés, ami felvetül, hogy kinek adjuk el a játékot? Nos, van egy játékunk, csak úgy feszít a büszkeség, hurrá, de hogyan juttatjuk el a vásárlókhoz?
Gyakorlatilag sehogy. A kiadók itthon alapvetően a saját kiadványaikat terjesztik a saját csatornáikon, fáradtságos munkával és pénzzel kialakított kapcsolatrendszereiken keresztül.
Nincsenek disztribúciós cégek, csak játékkiadók saját értékesítési rendszerrel, így emiatt versenyhelyzet sincs. Ha el akarsz valamit adni, be kellene kapcsolódni a rendszerükbe. De gondoljuk csak végig, mi oka lenne betenni a frissen kiadott játékod egy kiadónak a saját kiadványai közé?
A válasz: semmi.
Ez sajnos teljesen logikus és jól átgondolt döntés, az elért pozíciókat senki sem akarja újabb versenyzők miatt veszélybe sodorni, én is ezt tenném, ilyen a kapitalizmus, kizárólagosságra törekszik.
Ha egy új, kis kiadó kihasít 100.000.000 Ft-ot a képzeletbeli tortából, ez a nagy kiadók bevételéből hiányzik majd, ezt ki szeretné? Senki. Önkéntes alapon meg pláne nem.
Mindenkinek sokkal jobb, ha a piacon nincsenek új belépők, a meglévő cégek birkóznak egymással, senkinek sem hiányzik egy új versenyző, aki tele lenne lelkesedéssel és ötlettel.
02 – Egy játék nem játék. Egy játékkal senki sem fog bohóckodni, sokkal egyszerűbb a meglévő partnerektől szélesebb kínálatot tartani egy terjesztőnek, mint egy új cég egy játékával foglalkozni.
03 – Saját webshopban próbálod eladni? Kereskedelmi mennyiséget nem fogsz tudni eladni, ott ülsz majd a dobozokon évekig, mielőtt kidobnád őket.
04 – KS – szuper ötlet, kár, hogy évente kb 10.000 cégnek is pont ez jut az eszébe. Látszólag megvalósíthatónak tűnik, de valójában ismeretlenül nagyon-nagyon nehéz pálya, vagyis inkább lehetetlen küldetés. Miért pont tőlünk vásárolnának, amikor tele van a KS vérprofi játékokkal?
05 – Ismerek valakit egy kiadónál, jó fejek, biztos kiadják majd… – a nagy kiadókat évente 100-400 játékötlettel is megkereshetik, miért pont ezt az ötletet karolnák fel, amikor a piacról 30 perc alatt lehet vásárolni vérprofi, kész, világszínvonalú játéklicenceket? Egy játék kifejlesztése, grafika, stb. kb 1-2 év és bizonytalanul nagy mennyiségű pénz, ezt szinte teljesen felesleges bevállalni, mert egy játékot lokalizálni és kiadni kb 1 nap, ha komolyabb játék, akkor lehet, hogy egy hétig is el lehet vele bíbelődni. Nincs értelme magyar játékfejlesztőkkel, ötletekkel küzdeni, ez teljesen logikus.

2. Pénz – kb 20 %
Nem elhanyagolható tényező, ha szeretnénk társasjátékot kiadni. Fizetnünk kell jogdíjakat, gyártási költségeket, szállítás, raktározás, nyomdai előkészítés, majd később adót, áfát, stb., nem beszélve arról, hogy eleve céget kell alapítanunk.
Egy kártyajáték (Gyümi méret) kb 3.000.000 Ft-ban áll meg, egy Patchwork méretű játék már a 4.000.000 Ft-os eléri, egy nagydobozos játék, több komponenssel pedig az 5.000.000 Ft-os kategória. Ha a választékunk 5-6 játékból áll, akkor rövid fejszámolás után kiderül, hogy még a 20.000.000 Ft sem túl nagy összeg…

3. Kreativitás – kb 10 %
Sajnos ez szorul a legutolsó helyre.
Ha saját játékon töröd a fejed, a kreativitás elengedhetetlen követelmény, de ez nem tanulható…Vagy van, vagy nincs, pont.
Persze sok gyakorlással, játékkal el lehet érni egy szintet, de az valószínűleg kevés, a zongoracipelők más munkamenethez szükségesek (tesztelés, szervezés, stb.)
Már könnyebb dolog, „érteni” a játékokhoz, megérzed, hogy a piac mit szeretne látni az új megjelenések közé, bár ezt inkább jó szimatnak nevezném…mondjuk ez is inkább érzék, ez sem tanítják iskolában…

Összegezve:
Nincsenek új kiadók, mert szinte lehetetlen piacra lépni és ott is maradni a fent említett okok miatt, és nem is lesznek.
Ha saját kiadványod van, világszínvonalú játékokkal kell versenyezned a vásárlók kegyeiért. A vásárló nem fogja megvenni a játékod, mert ez egy kedves, magyar kiadvány, inkább választja a (jogosan vagy akár anélkül) a hypolt profi játékot, amit minden lehetséges csatornán reklámoznak mérvadók és önkéntes mérvadók körülötte.
Ha lokalizálsz játékot, akkor nem lesz könnyű eladnod…

Miért jó, hogy nincsenek új, piaci résztvevők?
A piac kiszámítható, ugyanazok a résztvevők szerepelnek hosszú évek óta, kevés komoly meglepetésre lehet számítani, ami profittal kecsegtet, azt úgyis kiadják, főleg, ha nem kell vele sokat foglalkozni (nyelvfüggetlen).
Miért rossz? A kiadók ízlése formálja a piacot, fenn áll a veszélye annak, hogy belterjessé, önismétlővé válik a piac, ráadásul versenyhelyzet híján a játékosok ki vannak szolgáltatva a kiadók árképzési szokásainak, magyarán oda árazzák a játékot, ahova akarják.
Az esseni világkiállítás azért különleges, mert nem csak a nagy kiadók jelennek meg a termékeikkel, hanem nagyon sok, kicsi kis műhely próbálkozik, és izgalmas dolog kincset vadászni, hátha valaki előrukkol valami zseniális ötlettel… ettől lenne igazán mozgásban a piac, az ötletek versenyeznének egymással.
Miért lényegtelen? A nagy kiadók itthon előbb-utóbb hozzák a szintén nagy kiadók játékait, a világpiac legjobb kínálatának jó része (bár nyelvfüggetlen, ugyan) de „magyarul” is elérhető, forintban.

Végszó:
Mi várható a jövőben?
Röviden: semmi változás, kis kiadók, új belépők nem lesznek a magyar játékpiacra.
Viszont, ha érkezik új versenyző, az teljesen felforgatja majd a piacot. (Asmodee, Amazon)
Hosszútávon csak az hozhatna változást, ha valami fenekestül felforgatná a világot, az értékesítési rendszereket, mert a webes felületen a kis, rugalmas kiadók be tudnák hozni a hátrányukat.

Ok, köszi a figyelmet, mit hagytam ki? Írd meg a véleményed, mert lehet, hogy rosszul látom a dolgokat.
Sziasztok és jó játékot!

Blog: Szöllősi Peti – aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy kiadó, játékos és társasjáték-szerző is egyben.
Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésről, iratkozz fel a hírlevelünkre!
Kövesd a Vagabundot a közösségi médiában! 🧐
Facebook: Vagabund kiadó
Insta:https://www.instagram.com/vagabund_publisher/
Twitter: https://twitter.com/vagabundpublish

Következő téma: #003 – A magyar társasjáték piac legfontosabb szereplőinek a legnagyobb értéke, vagyis a magyar kiadók imázsa…