Az utóbbi években azt figyelhettük meg, hogy ha továbbra is kedvenc hobbinknak szeretnénk hódolni, egyre mélyebben és mélyebben zsebbe kell nyúlnunk… Mi történt, mi történik éppen? Erre keresem a választ a blogbejegyzésben, amit updateltem a legújabb, 2022-es információkkal.
Játékosként szomorúan látom, hogy az eddigi, egyszerű kártyajátékok 4.000-5.000 Ft-os ár helyett már 5-10.000 Ft-os áron elérhetők, míg egy nagydobozos, sok komponenssel rendelkező játékok az eddigi 10-12.000 Ft-os ár helyett durván közelítenek, sőt könnyedén át is lépik a 20.000 Ft-os, újabb lélektani határt. Kiadóként azt látom, hogy nemcsak a gyártási árak, hanem a szállítási költségek, és a jogdíjak is egyre magasabbak, ami szintén magasabb fogyasztói árat eredményez.
Viszont a webshopok, boltok alapvetően nem bánják a magasabb árat, mert az számukra magasabb bevételt, magasabb kosárértéket jelent, cserébe viszont kevesebbet ér a nagyobb bevétel…
Az államot szintén a „győztesek” közé sorolnám, mert magasabb lesz az Áfa és egyéb adóbevétele.
Egy kicsit csapongva, de a teljesség igénye nélkül, nézzük a részleteket:
- A társasjátékok piaca globális növekedésben van (volt?), évről-évre magasabb eladott példányszámokat érnek el a kiadók, a legutóbbi, esseni társasjáték fesztiválon (a vírushelyzet előtt) közel 1000 kiadó vett részt és 250.000 vásárló (nem csak nézelődő…), ez a megnövekedett kereslet magával hozott évről évre egy kis árnövekedést is.
Az utóbbi években a kiadók belekényszerültek egy olyan pörgésbe, hogy ha törik, ha szakad, Essenre ki kell jönni valami (ha lehet, több) újdonsággal. Az előző években kiadott játék még nem futott ki, nem hozott elég bevételt, de máris fejleszteni kell a következő játékot… és a bevételt tolták bele az újabb (időnként elég kérdőjeles) és újabb megjelenésekbe.
Egyszerűen nem volt elég idő a normál munkafolyamatokra, ezért a játékok egyre inkább befejezetlenül és kiteszteletlenül kerülnek ki a piacra – több ilyet is ismerünk… Így hát, logikus döntés, hogy ha valamelyik játék betalált és jó fogyást produkált, akkor annak tologatják fel az árát. - A megnövekedett keresletet és bevételt látva a kiadók könnyebben nyúltak, nyúlnak hitelhez és bátrabban vállalnak be új kiadványokat, hiszen, ha jók az értékesítési pozícióik, a lelkes társasjáték rajongók tolni fogják az üzletet, csilingel a kassza, nincs kockázat. Az a pénz természete, hogy dolgozzon, a befektetők is látnak hasznot ebben a piaci szegmensben, így logikus, hogy a felesleges pénzeszközeiket sokkal könnyebben fektetik kiadó cégekbe, mint akár 10 évvel korábban.
- Arra is látunk példát, hogy egy komoly cég, kiadókat és nagykereskedéseket vásárol fel, azzal a szándékkal, hogy majd a saját termékeit részesítve előnyben és újabb komoly piaci pozíciókat szerez, mely segítségével tudja folytatni az agresszív terjeszkedést, amíg egy erősebb befektető fel nem vásárolja, akit majd…. – tisztára olyan, mint egy játék! Nincs ebben semmi meglepő, ilyen a kapitalizmus, mindenki a magasabb profitra tör és a kizárólagosságra.
- Egyébként is érezhető volt egy szolid emelkedés a gyártási költségekben, de ez teljesen kezelhető volt, amíg le nem csapott a koronavírus járvány. Az akadozó ellátás, gyártásleállások, csúszások nyilván drágulást eredményeznek. …és azt hittük, itt a vége, minden újra szép lesz, de alighogy kijöttünk a járványból, az újrainduló gyártást hátráltatta egy 110 napos sztrájk Finnországban, ahol Európa legjelentősebb papírgyárai találhatók. 2200 dolgozó nem vette fel a munkát a sanyarú munkakörülmények és a szakszervezeti jogok semmibevétele miatt… Ha mindez nem lenne elég, Kína elkezdte globális szinten felvásárolni a papírgyártás alapanyagát, így terelve maga felé a gyártást. Jelenleg a papír alapanyag ára közel 100%-kal emelkedett az utóbbi 2-3 évben! Szóval, kétszer is gondold meg, ha egy régi játékot olcsón eladsz, újra egy vagyon lesz megszerezni… 🙂 🙂
- A járvány miatt hihetetlenül megdrágultak a szállítási költségek, amelyek mind a mai napig emelkednek és emelkednek! Úgy emlékszem, eddig 2.000 USD körül volt egy konténer Kínából, most ez már eléri a 10.000 USD dollárt, amit természetesen a kiadók továbbhárítanak majd a vásárlókra. Szinte megszűnt a repülőgép forgalom, ezért az eddigi néhány napos szállítási idő helyett 1 hónap mire ideér USA-ból az áru, ez is szolid áremelkedéshez vezet, hiszen, nincs versenyhelyzet, ha csak 1-2 nagykerben kapható az áru az adott időben, akkor emelkedhetnek az árak. Hiába állt helyre a légi közlekedés, az árak továbbra is magasak a keresleti piac miatt, a szállítók kéthetente igazítják az áraikat a pillanatnyi állapotokhoz – jellemzően felfelé. Ráadásul sajnos a világ nem billent vissza a megszokott medrébe, az ukrán-orosz konfliktus miatt a kőolajszármazékok ára döbbenetes, soha nem látott mértékben emelkedett világszerte, egyes országokban már az 1.000 Ft/liter szintet is eléri, ami ugye a közúti szállítás árait is szétbombázza.
- A hatalmas bevétel lehetőséget teremt arra, hogy a nagy kiadók még nagyobbak legyenek, az erősek még erősebbek és a terjesztési felületükkel, kapcsolataikkal, és lehetőségeikkel még nagyobb profitra tehessenek szert, amely magával hozza a monopolhelyzetet, a versenytársak hiányát, amely hosszú távon további komoly áremelést eredményez – globálisan.
- A megnövekedett kereslet sokkal több játék kiadására sarkallja a kiadókat, de ez egyszerre lassabb fogyást, lassabb körforgást is eredményez, és az ehhez kapcsolódó egyéb költségek (raktározás, stb) is növelik a fogyasztói árat.
- Mindannyian tudjuk, forintért vásárolunk, az elmúlt 15 évben több, mint 150 Ft-tal lett drágább 1 euró, vagyis ma egy 50 eurós játék közel 20.000 Ft-ba kerül, míg változatlan forint/euro árfolyam mellett 12.500 Ft-t csak kellene fizetnünk érte… durva. A dollár/forint árfolyama is történelmi mélységben tanyázik napjainkban, a kiadók pedig jellemzően dollárban fizetik a jogdíjakat, a gyártás, és a szállítást is.
- Magyarországon az Áfa 27%, talán a legmagasabbak egyike a világon, de sajnos ennek is megvan a magyarázata. Ez a mindenkori állam legnagyobb, állandó bevétele, erről nem fog lemondani szívesen, ráadásul az utóbbi 30 évben bebizonyította a lakosság, hogy nem egy feszes, jogkövető állampolgár, nem szeret adózni, ezért is kell ezt a magas áfatartalmat befizetni a vásárlóknak az államkasszába, hogy meglegyen a bevétel a kötelező feladatokra.
Kisbetűs megjegyzés: másutt is magas az áfa (pl. Svédország, Dánia – 25%, az EU átlag is 21% felett van), 8 % az áfa tartalom különbség Magyarország és Németország között, emiatt is drágábbak itthon a játékok. - A KS játékok más kategória, az exclusive tartalomért eleve magasabb árat kell fizetnünk, nem beszélve az elég borsos szállítási költségekről és az új EU rendelkezésről, amely szerint az adott ország áfáját kell fizetni a játék beérkezésekor a játékosnak… + egy kis vámeljárással és kezelési költséggel súlyosbítva.
- OOP (Out of Print) játékok – ez a kategória igényel legkevesebb magyarázatot, egyértelmű, ha nincs utángyártás, és a játék különleges, akkor a játék ára a műkincsek árával vetekszik majd idővel (…lehet, hogy annyit is ér?) 🙂
Végszó:
Mi várható a jövőben?
Röviden: semmi, de semmi jó.
Nincs olyan szegmens, amelyben jelentős csökkenés várható a következő 2-3 évben.
A társasjátékok árai a fent említett okok miatt szabadrepülésben vannak felfelé, határ a csillagos ég! Az új kiadások mindig drágábbak, mint az előzőek, és a kiadók évente meglépik a „szokásos” áremelésüket, tologatják felfelé az áraikat, néha kétszer is, de akár háromszor is.
Ráadásul az EU megelégelte, hogy a derék állampolgáraik a megkeresett pénzüket nem a saját országukban költik el, hanem hobbijuknak élve, vásárolgatnak a neten, támogatnak KS játékokat, melyet jellemzően Kínában gyártanak, majd a ravasz kiadó az EU raktárán keresztül eljuttat a vásárlókhoz, anélkül, hogy az országnak ebből bevétele származva. Az új szabályozás szerint a KS vásárlások után mindenki az adott országának megfelelő Áfát fogja befizetni a társasjáték KS árán és a szállításon felül az államkasszába + postaköltség és vámeljárás. Ez jelentősen megdrágítja a KS beszerzéseket, egy 60 dolláros játék (18.000 Ft) nekünk, játékosoknak, szállítással, áfával együtt kb 30.000 Ft lenne…
S végezetül, mikor fog csökkenni a társasjátékok ára?
…erre csak akkor látok esélyt, ha zombi apokalipszis törne ki, minden más esetben az árak felfelé mutatnak.
Nézzük a jó oldalát, játszani jó, egy játék az ötlettől a megvalósulásig rengeteg munkafolyamaton megy keresztül, szerző, kiadó, grafikus, nyomdai előkészítő, gyártó, szállító, disztribútor, bolt, webshop, nekünk csak annyi a dolgunk, hogy megszerezzük rá a pénzt, majd ki sem kell mozdulnunk otthonról, a futár szépen leteszi a küszöbre álmaink játékét, hogy a szabadidőnket eltölthessük kedvenc hobbinknak hódolva…
Ok, köszi a figyelmet, mit hagytam ki? Írd meg a véleményed, mert lehet, hogy rosszul látom a dolgokat.
Sziasztok és jó játékot!
Szöllősi Peti – aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy játékos, kiadó és társasjáték-szerző is egyben.
Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésről, iratkozz fel a hírlevelünkre!
Kövesd a vagabundot a közösségi médiában! 
Facebook: Vagabund kiadó
Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCtnLw57BQMVzUu9d9W013Hg
Insta:https://www.instagram.com/vagabund_publisher/
Twitter: https://twitter.com/vagabundpublish
Következő téma: #002 Dübörög a társasjátékos piac, az egekben az eladások, no, de hol vannak és miért nincsenek új kiadók?
Szerintem túldimenzionálod a kérdést ezzel a 11 ponttal. Az áremelkedés akkor is folyamatos volt, mikor nem ugrottak meg a költségek, ez most csak felgyorsította a folyamatot.
Egyszerűen ezen az áron is növekvő kereslet van a társasjátékokra, mert éppen reneszánszát éli a hobbi. Pont ezért nem fog semmi drasztikus változást hozni az, ha a 9000$-os konténer ár visszamegy 2000-re. Azok, akik most játszva fizetnek 50-100€-t ki a játékokért úgy, hogy még hiány is van belőlük, azok akkor is ki fogják fizetni ezt a pénzt, ha a kiadói költségek a felére esnek.
Maximum abban lesz változás, hogy a kevésbé felkapott címek sokkal agresszívebben lesznek leárazva, hiszen lesz tér az árcsökkentésre, de az alap ár magas marad, mert van kereslet rá azon a szinten is, az A kategóriás kiadványok meg így is bőven elkelnek.
Hm, valóban, a szállítási költségek normalizálódnak majd néhány év múlva – 2025 körül, de a régi szintre már süllyednek vissza, szóval mindenképpen drága lesz. A szállítási költségeket majd az év második felében megjelelő játékoknál fogod érezni…anélkül, hogy kiragadnék példát, ha jól láttam a Barrage 30.000 Ft-ra van beárazva, nyilván nem véletlenül, szóval lesznek meglepetésárak…
Nem lesznek agresszív leárazások, mert a kiadók sem hülyék, inkább kis példányszámban gyártanak magasabb áron játékokat. Jön egy 1.000 db-os első print, és ha jól megy a játék, akkor jön a második, emelt áras kiadás. Ha nem megy jól, akkor meg majd elkopik, szóval, csodák nincsenek, a nagyobb cégeket profi döntéshozók vezetik, akik gondolkodnak, mert sok pénzről döntenek…
Az agresszív leárazások a kevésbé kurrens címeknél (gyk, amik üzletileg bukás) fognak megjelenni, amiktől szabadulnának a kiadók, a pörgős darabok maradni fognak 80-100€-n attól függetlenül, hogy éppen 370 az eur vagy 350, hogy 9k, vagy 2k a szállitás. Egy Mars, egy Fesztáv ára ettől tényleg nem lesz olcsóbb, mert ezeket a mai árakon is elviszik (sőt, ha a forint tovább romlik, akkor valószínűleg a 400huf/eur mellett is elvinnék 10%-al drágábban.
Valami hasonlóra gondolok, mint a könyves piacon, ahol nagyon magas lett a kezdő ár, egy felkapott könyv megy is azon az áron simán, de másik oldalt már pár hónap után lehet találkozni 30% feletti leárazásokkal, mert ami kevésbé megy, azt szórják ki a kiadók.
A régi közgazdasági alaptétel itt is áll. A dolgok azért kerülnek valamennyibe, mert annyit hajlandó fizetni értük a vásárló, nem azért mert sz előállítási költség azt indokolja. Ezek a tételek csak a minimum árat jelentik, hiszen senki nem fog nyomda+szallitas+ÁFA etc. költség alatt forgalmazni. Viszont ha a vásárló vidáman fizet akár 80-100€ is egy egy játékért, akkor a kiadó ennyit fog érte kérni, akkor is, ha a bekerülési költsége 50€ volt, és akkor is ha visszaesik 20€-ra. Legfeljebb ez utóbbi esetben a valami miatt beragadt tételeket (mert túlnyomta, mert mégsem viszik a vevők), bátran árazza majd le.
…nem lesznek igazán komoly agresszív leárazások, és nem lesz túlgyártás a közeljövőben, mert a kiadók kisebb példányszámban gondolkodnak ezután, de ezt már fentebb írtam, így pl. én is kisebb példányszámokat jelentetek meg. Kevesebb raktározási költség, stb. – ha elfogy, jöhet egy új gyártás, a nyomdák is ráállnak a kisebb példányszámokra – ez történt a könyvpiacon is. A rotációs könyvgyártó gépeket leselejtezték (10.000 példány volt az optimális ár/gyártás) és jönnek helyette az új nyomdagépek (1,000 példány/gyártás). Az elkészítési ár így is vállalható, a különbséget a vásárló fizeti meg.
Egyre népszerűbb az első print, aztán majd meglátjuk, mi lesz, ami azt okozza, hogy az eddigi látszólagos bőség után, ha meg szeretnél szerezni egy játékot, vagy vágyakozol rá egy évig is mire, nagy nehezen megszerzed, vagy zsebbe nyúlsz és valami eldugott webshopból megszerzed horroráron + postaköltség. A mainstream játékok továbbra is állandóan kaphatók lesznek (Dobble variánsok és társai), de ha valami igazi érdekességet szeretnél…
A másik út sem lesz olcsó, KS új játék, ha valami komolyabb érkezik, az a 30.000 Ft kategória, szintén drága…
Olcsón a hipermarketekben tudsz majd, beragadt, egyébként is érdektelen játékokat vásárolni.
Egy gondolatsor ötlött fel bennem. Mi lesz, ha az emelkedő árak miatt egyre kevesebben ruháznak be játékokra? Ha nem 1 darab lesz családonként, hanem csak 1 darab közösségenként? Ez nem fogja azt eredményezni, hogy a kiadók lejjebb vigyék az árakat? Akkor sem, ha a készletek a raktárakban maradnak, mert nem lesz az embereknél pénz erre? Mert most is az alapélelmiszerek (zöldség, gyümölcs, hús, tej, …) ára is emelkedik folyamatosan, de pont a Covid miatt egyre kevesebb embernek lesz egyre kevesebb pénze (és egyre kevesebb játékra).
Vagy valamennyire ellensúlyozza ezt a kiesést a térhódítás (hogy egyre több emberhez jut el)?
Kétfajta utat látok ennél az esetnél. 1. Szegmentálódik a piac (a KS projektek révén már elindult), és lesznek „elit” és „bóti” játékcsoportok. Aki az elitbe akar tartozni, áldozni fog. A többieket meg lesajnálják a sznobok, de lehet, hogy ettől még nem járnak rosszabbul. 2. Kevesebb játék jelenik meg, de azok mind drágák lesznek, bődületesen túltolt (oveproduced) kellékekkel. Hiszen abból indulunk ki, hogy az a kevés közösség is deklarálta, hogy azért néha ad 100 dollárt egy játékért, így miért lenne más is a piacon? Ha a gyártási költségek normalizálódnak, ezeken a gigászokon jól lehet keresni már akkor is, ha nincs nagy példányszám (mint ez sok erősen támogatott KS játék esetében így is van már). A dömpingnek elvben megálljt kellene parancsolni, mert ez a söréttel lövöldözés végül senkinek nem jó, de nincsenek illúzióim, hogy a döntés végül a közönség vagy a játékok tartalmi része felé lesz pozitív. Tényleg az a legsúlyosabb, hogy a „biznisz” úgy működik, hogy ha a szükség felnyom egy árat, és ez elfogadást nyer a vásárlóknál, akkor sem fog visszacsökkenni, ha egyébként már nincs szükségállapot. (OFF? Erről eszembe jutott a máig tartó migránsválság helyzet, ami miatt erősített határvédelem és reszketés van 2015 óta, miközben évi 8 menekült próbálkozik a határsávon.)
Teljesen jól látod…annyival egészíteném ki, hogy ha kiadó lennék (…), akkor úgy tervezném a játékokat, hogy a vásárló mennyit hajlandó érte fizetni… Ha jó a téma, a megjelenés és az irány, sikerre számíthat a játék, akkor megvizsgálom, hogy vajon 30.000 Ft-ot hajlandó lesz-e fizetni érte a vásárló… Ha igen, akkor a dobozba még zsúfolok bele felesleges, ámde árdrágító cuccokat (üveggyöngy a bennszülötteknek) – és kimaxolom a várható profitot… Ez a kapitalizmus, ezt néhány kiadó parádésan meg is valósítja. …és a vásárló boldog, mert egy közepes, szerencsefüggő, ámde szépen megvalósított kártyajátékkal, melyhez a kiegészítőt is megvásárolva, már 30.000 Ft-ért tud a HÁZI VERÉBBEL is játszani!! – Tökéletes! Van mit tanulni 🙂
“ Mi lesz, ha az emelkedő árak miatt egyre kevesebben ruháznak be játékokra? Ha nem 1 darab lesz családonként, hanem csak 1 darab közösségenként? Ez nem fogja azt eredményezni, hogy a kiadók lejjebb vigyék az árakat?”
Pont ugyanaz, mint a kenyérrel-tejjel.
A forgalmazók mindig az optimális árat keresik. Ahol a profit a legnagyobb, de a kereslet még nem esik vissza drasztikusan. Az, hogy pár játékos lemorzsolódik, mert nem tudja/akarja megfizetni, senkinek nem okoz fejfájást, amíg az új belépők és a magasabb árak kompenzálják a veszteséget.
Hogy mi lesz, ha hirtelen a vásárlók nemet mondanak? Pont ugyanaz, ami minden szegmensben történik.
– aki tud, az árat csökkent, ha más nem, akkor a minőség árán
– aki nem tud, mert magasak a költségei az kiszáll
– és megjelennek a prémium gyártók, akik bármilyen árcimkét felrakhatnak, úgy is veszik őket (mint egy neves divattervező ruháit, vagy egy luxus órát).
De egyelőre a piacot ez egyáltalán nem fenyegeti, most inkább a bármit, bármilyen áron el lehet adni szakasz van szerintem.
És ez nem csak a szűk, KS közösségre igaz. A mindenféle mezei játékboltban kapható darabok között is megjelentek az 50-60€-s címek.
A nagy kiadók nem a mi országunkban gondolkodnak és nem is Bulgáriában, vagy Szlovákiában, hanem globálisan…Neki lényegtelen, hogy 5 nap munkával keresed meg a játék árát, vagy 3 óra alatt…
…itt is csak azt tudom mondani: a nagy kiadók nem a mi országunkban gondolkodnak…