🥷 Moesteiro – Az öreg katedrális

7 000 Ft

(1 vásárlói értékelés)

2022 esseni megjelenés, BEÉRKEZETT!

Dobj kockákkal, helyezz le munkásokat, és építs egy csodálatos kolostort!

A XIV. század vége felé I. D. João király elrendelte az egyik legelegánsabb portugál kolostor, a Santa Maria da Vitória megépítését. Az építkezés idején számos tekintélyes építész, mesterember és tanonc érkezett Európa minden részéről, az anyagi jutalom, a presztízs, és különösen a tudás és tapasztalat megszerzésének vágyától fűtve.

A Moesteiroban a játékosok munkásokból és kézművesekből álló brigádokért felelős építészek, akik koruk legtermékenyebb és legkiemelkedőbb építészének címéért versengenek.

A játék öt körből áll. Miután az összes kockát elhelyezték, a játékosok az akcióterületek sorrendjében hajtanak végre akciókat, I-től V-ig. Ezt követően minden játékosnak lehetősége lesz segíteni a kolostor építésében. A játék során győzelmi pontokat lehet szerezni a királylapkákért, a faluért és a kolostor építésében való részvételért. A játék végén pontot érnek a különböző fel nem használt kőfal- és ólomüveg-lapkák, valamint a munkasávon elfoglalt pozíciók. A legtöbb győzelmi ponttal rendelkező játékos nyer.

Szekeres Feri megmutatja, hogyan kell játszani az Öreg Katedrálissal! 🙂

 

Leírás

TARTALOM:

  • 2-4 játékos részére
  • 10+ éves kortól
  • kb 30-60 perc játékidő
  • Angol nyelvű szabály a dobozban!
  • Angol nyelvű szabály hamarosan letölthető!
  • Jellemzők: középkori városépítés, kockahasználat, munkáslehelyezés, változó játékoserő – középkori katedrális építés témában

 

🥷 Moesteiro – Az öreg katedrális termékről 1 értékelés

  1. Szalai László

    Első benyomás következik egy kétjátékos menet után. Normális esetben nem írnék véleményt ilyen villámban, de a Vagabund Kiadó spontán és igen rövid határidővel meghirdetett nyereményjátékának köszönhetően mégis megteszem. 🙂 Elöljáróban gyorsan leszögezem: egy játék után is nyilvánvaló, hogy a társas nem 2 személyre van optimalizálva, tehát az alább emlegetett negatívumok több játékos esetén valószínűleg nem annyira zavaróak.
    A Vagabund-játék fődíja amúgy egy Sör és kenyér társasjáték (szintén megvásárolható a boltban, és jó játék!), ami annyiban tartozik ide, hogy a Moesteiro a Sör és Kenyérhez hasonlóan egy új társastrend egyik első hírnöke. A munkáslehelyezgetős, akcióválasztós játékok egyik fő jellemzője/átka ugyanis a 2-3, olykor még több órás játékidő. És nem mindenkinek van ennyi begyorsult világunkban. Így (üdvözlendő módon) elkezdtek érkezni olyan játékok, amelyek megpróbálják ezt az időtartamot kb. 1 órára, vagy az alá leszorítani.
    A Moesteirónak ez sikerült, mégpedig úgy, hogy kiváló játékélményt ad – kompromisszumokkal. A szabályokat most nem ismertetném, csak nagyon átfogóan írok a játékról. Akik játszottak már olyan társasokkal, mint például a Juharvölgy krónikája, a Tiletum, vagy a Lorenzo il Magnifico, azoknak ismerős lehet az alapmechanizmus: dobsz dobókockákkal, és azokat különféle helyszínekre rakva, pontértéküknek megfelelő erősségű akciókat hajthatsz végre: nyersanyagokat szerezhetsz, azokból pedig győzelmi pontokat érő épületeket építhetsz. Itt a cél egy kolostor „összerakása”, de a falulapkák megépítése is győzelmi pontokat szül, valamint az építéshez fel nem használt lapkákból összerakott szettek is komoly mértékben előrelendítik szekeredet a végső pontozásnál.
    A játék két egyedinek mondható jellegzetessége van.
    1. A pöttyökkel lehet „tőzsdézni” egy erre kijelölt sávon. Tehát némi bónusz győzelmi pontról lemondva hozzáadhatsz pöttyöket a kockád értékéhez az akcióerősség emelése céljából, ugyanakkor a fel nem használt pöttyökért cserébe pedig plusz győzelmi pontok felé kormányozhatod a sávon jelződet).
    2. A kidobott kockák pöttyei nem csak az akció erősségét, hanem a végrehajtás sorrendjét is meghatározzák. Felváltva rakosgatjuk le a kockáinkat, és mindig a legkisebb érték kerül előre, tehát a többi, már lehelyezett, nagyobb pontértékű kockákat odébb kell tolni jobbra, egy esetleg drágább nyersanyagbeszerzést nyújtó akcióhelyre. Ráadásul vannak kis és nagy dobókockáid (tanulók és „mesterek”) is, és a nagy kocka kettese odébb tolja a kis kocka kettesét, szóval ezzel is lehet taktikázni.
    De nem nagyon kell, hogy rátérjek a negatívumokra. Az 5 helyszínből igazából csak egyetlen egynél van annak komoly jelentősége, hogy hányadik helyen áll a kockád, hová lökték arrébb, a többinél nem sok (nem győzőm hangsúlyozni: 2 személyes játékról beszélek). Ezt sokkal átfogóbban és érdekesebben is meg lehetett volna csinálni, kicsit kihagyott lehetőségnek tartom. Ahogy a nagy kocka/kis kocka variát is meglehetősen súlytalannak érzem az első játék után. Mivel látod a többiek már lerakott és még fel nem használt kockáit, elég könnyű kisakkozni a lehetséges forgatókönyveket. Főleg, mert kevés kockája van egy játékosnak (előtt 3, aztán 4, majd a végén megint 3), és kevés az akcióhely is. Ez minden bizonnyal ama bizonyos kompromisszum, amit a játékhossz miatt meg kellett kötni, de a fene tudja – valahogy úgy érzem, meg lehetett volna jobban csinálni.
    De emiatt csupán 1 csillagot vontam le az 5-ből, mert amúgy egy gyönyörű asztalképpel, kiváló komponensminőséggel dolgozó, nagyon jó ritmusú kombinációs játék. Az újrajátszhatóságról egy játék után nem tudok nyilatkozni, de ebben is némi spórolást érzek – el tudom képzelni, hogy a nem túl nagy számú kolostor- és falulapkák, valamint a körönként újraválasztott, az adott körre vonatkozó bónuszokat adó „királylapkák” szintén csekély száma egy bizonyos játékszám után ellaposítja az élményt. Viszont ez kiegészítőkkel elég jól orvosolható, a játék felépítése több helyen is lehetőséget ad a „beavatkozásra”, felturbózásra.

Mondd el a véleményed

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Cím

Go to Top